Büntetőjog

Minden, amit a poligráfos hazugságvizsgálatról tudni kell


A poligráfos hazugságvizsgálat – más néven műszeres vallomásellenőrzés – olyan módszer, amely a vizsgált személy élettani reakcióinak (pl. légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, bőrellenállás stb.) megfigyelésén keresztül próbál következtetni az adott személy valóságot fedő vagy valótlan tényállításaira. E vizsgálati módszer elméleti célja a megtévesztésre utaló reakciók azonosítása, azonban jogi alkalmazhatósága szűk körű és erősen korlátozott a magyar büntetőeljárás rendszerében. A Be. nem nevesíti...

Jelentősen szigorodtak a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szabályai


2025. június 15. napjával jelentősen súlyosodott a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények jogi szabályozása.

A kábítószer-kereskedelem bűncselekményének elkövetőjével szemben 2025. június 15. napjától kitiltásnak is helye van, ami azt jelenti, hogy a bíróság a kereskedőt egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből is kitilthatja. Példával élve, amennyiben a terhelt kábítószerrel Budapesten kereskedett, a bíróság dönthet úgy, hogy...

A terheltet megillető legfontosabb jogok büntetőeljárásban


A terhelt jogairól a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szól, pontosabban ez a törvény tartalmazza a terhelt büntetőeljárásban gyakorolható jogait. Ezeknek a jogoknak a többségével a terheltek – laikusokként – nincsenek tisztában, holott adott büntetőeljárás kimenetele már a nyomozati szakban eldőlhet nem kedvező irányba, ha ezeknek a jogoknak a gyakorlásával nem élnek. A gyanúsítottnak az idézésben foglalt időpontban és helyen meg...

Milyen feladatai vannak a védőnek (elsősorban), amennyiben valakit letartóztattak?


A letartóztatás a magyar jogrendszer legsúlyosabb kényszerintézkedése, aminek célja az, hogy a terhelt a nyomozás időtartama alatt ne szökjön el, illetve ne rejtőzzön el, továbbá ne kövessen el újabb bűncselekményt, vagy a már megkezdett bűncselekményt ne hajtsa végre, ne fejezze be (bűnismétlés veszélye), végül a terhelt ne nehezítse meg, ne hiúsítsa meg a bizonyítási eljárást. A letartóztatás elrendeléséről minden esetben nyomozási...

Minden, amit a büntetőeljárásban megköthető egyezségről érdemes tudni


Az egyezséget a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény vezette be a magyar jogrendszerbe – a közhiedelemmel ellentétben az egyezség nem feleltethető meg az USA-beli vádalkuval, hiszen számtalan eltérés mutatkozik a két jogintézmény között. Egyezséget kizárólag a vádemelést megelőző nyomozati szakban lehet kötni, egyezség megkötésére a tárgyalási szakban, tehát vádemelést követően nincs lehetőség. Egyezség megkötését mind az ügyészség, mind a védő, mind...

Mit tegyünk, ha a Nyomozó Hatóságtól idézést kapunk gyanúsítotti kihallgatás foganatosítására büntetőeljárásban?


A büntetőeljárás a gyanúsított kihallgatásával indul meg, a gyanúsítotti kihallgatáson közlik a terhelttel, hogy a Nyomozó Hatóság pontosan milyen történeti tényállás alapján pontosan milyen büntető anyagi jogi rendelkezésre alapítottan pontosan milyen bűncselekmény(ek) elkövetésével gyanúsít valakit. Fontos tudni, hogy a gyanúsítotti kihallgatást követően gyakorolható a terhelt és a védő számára az a büntetőeljárási törvényben deklarált jog, hogy az iratokat (így a megalapozott...