Körözés elrendelésének, illetve európai- vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának több oka is lehet. A leggyakoribb ok az, ha a terhelt szökésben van, illetve elrejtőzött, akár a nyomozati szakban, akár a tárgyalási szakban, vagy ha a terhelt a jogerős szabadságvesztés büntetését időben nem kezdte meg kitölteni, azaz nem jelentkezett az adott határnapon az adott büntetés-végrehajtási intézet előtt „bevonulásra”.
A magyar büntetőeljárás célja, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása tisztességes, törvényes és hatékony módon történjen. A büntetőeljárás három fő szakra tagolódik: a nyomozati szakra, a bírósági eljárásra, azaz a tárgyalási szakra és a végrehajtási szakaszra. Határozott álláspontunk szerint a büntetőeljárás bármely szakában a terhelt vagy a sértett kizárólag védővel, sértetti jogi képviselővel tudja hatékonyan érvényesíteni jogait, teljesíteni törvényi kötelezettségeit. A nyomozási szakban...
A büntetőeljárási polgári jogi igény lehetőséget ad arra, hogy a sértett az őt ért vagyoni kár iránti igényét – vagy személyiségi jogi jogsérelem esetén sérelemdíj iránti igényét – a büntetőeljárás keretében érvényesítse, külön polgári peres eljárás megindítása nélkül. Az igény érvényesítésének feltétele, hogy a követelés közvetlenül a bűncselekményből eredjen. Példának okáért, a sértett kérheti a büntetőbíróságtól, hogy a vádlottat kártérítés jogcímen...
A pótmagánvád jogintézménye a büntetőeljárási törvényben biztosít lehetőséget arra, hogy a sértett – az ügyész passzivitása esetén – maga vigye bíróság elé a saját büntetőügyét. Ez kivételes jogosultság, amely az ügyészi vádemelés hiányában a magánszemélyt ruházza fel vádlói szereppel. Azaz, pótmagánvádas eljárásban a sértett a vádhatóság pozíciójába helyezkedik, a sértettnek kell képviselnie a vádat, a sértettnek kell – pótmagánvád-indítvánnyal – vádat...
Természetes személy sértett esetében – amikor bűncselekmény áldozatává válik valaki – első pillantásra magától értetődőnek tűnhet, hogy az érintett saját maga tegyen feljelentést a hatóságnál. Mégis, jogi szempontból számos ok indokolja, hogy már a feljelentés megtétele előtt ügyvédhez forduljunk, illetve feljelentést sértetti jogi képviselő útján tegyünk. Elsősorban, egy ügyvéd segít abban, hogy a feljelentés jogilag megalapozott, pontosan megfogalmazott és megfelelő büntető...
A poligráfos hazugságvizsgálat – más néven műszeres vallomásellenőrzés – olyan módszer, amely a vizsgált személy élettani reakcióinak (pl. légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, bőrellenállás stb.) megfigyelésén keresztül próbál következtetni az adott személy valóságot fedő vagy valótlan tényállításaira. E vizsgálati módszer elméleti célja a megtévesztésre utaló reakciók azonosítása, azonban jogi alkalmazhatósága szűk körű és erősen korlátozott a magyar büntetőeljárás rendszerében. A Be. nem nevesíti...
A terhelt jogairól a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény szól, pontosabban ez a törvény tartalmazza a terhelt büntetőeljárásban gyakorolható jogait. Ezeknek a jogoknak a többségével a terheltek – laikusokként – nincsenek tisztában, holott adott büntetőeljárás kimenetele már a nyomozati szakban eldőlhet nem kedvező irányba, ha ezeknek a jogoknak a gyakorlásával nem élnek. A gyanúsítottnak az idézésben foglalt időpontban és helyen meg...
A letartóztatás a magyar jogrendszer legsúlyosabb kényszerintézkedése, aminek célja az, hogy a terhelt a nyomozás időtartama alatt ne szökjön el, illetve ne rejtőzzön el, továbbá ne kövessen el újabb bűncselekményt, vagy a már megkezdett bűncselekményt ne hajtsa végre, ne fejezze be (bűnismétlés veszélye), végül a terhelt ne nehezítse meg, ne hiúsítsa meg a bizonyítási eljárást. A letartóztatás elrendeléséről minden esetben nyomozási...
Az egyezséget a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény vezette be a magyar jogrendszerbe – a közhiedelemmel ellentétben az egyezség nem feleltethető meg az USA-beli vádalkuval, hiszen számtalan eltérés mutatkozik a két jogintézmény között. Egyezséget kizárólag a vádemelést megelőző nyomozati szakban lehet kötni, egyezség megkötésére a tárgyalási szakban, tehát vádemelést követően nincs lehetőség. Egyezség megkötését mind az ügyészség, mind a védő, mind...
