2026. január 2-től változnak a vagyonelkobzásra vonatkozó szabályok
Büntetőeljárásban a vádhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy az adott bűncselekményt a vádlott követte el.
Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséből vagy azzal összefüggésben bűnös vagyon keletkezett, a bíróságnak erre a bűnös vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelnie. Szintén a vádhatóságnak kell azt bizonyítania fő szabály szerint, hogy a vádlott bűnös vagyonra tett szert és az is a bizonyítás tárgyát képezi, hogy ez a vagyon pontosan...
Jelentősen változott 2025. szeptember 1. napjától több büntetőeljárásjogi szabály II.
Egy már korábban közzétett anyagunkban külön és részletesen foglalkoztunk az egyezség jogintézményével, kitérve főként arra, hogy a Be. szabályozása igencsak kevés garanciát nyújt a gyanúsított és a védő számára, amikor kvázi vádalkut kívánnak kötni az ügyészséggel.
A Be. 2025. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása a gyanúsítottat és a védőt sújtó felelősséget tovább nagyítja, a gyanúsítottat és a védőt még... Jelentősen változott 2025. szeptember 1. napjától több büntetőeljárásjogi szabály I.
2025. szeptember 1. napjáig a nyomozás határideje egységesen két év volt, amely eljárásjogi határidő a gyanúsított kihallgatásakor kezdődött, indult meg. A nyomozás határidejét az ügyészség egy alkalommal hat hónappal meghosszabbíthatta.
A Be. módosítása ezen a szabályon jelentősen változtat. Amennyiben a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztésnél nem súlyosabb, a kétéves nyomozási határidő egy évre csökken. Amennyiben a bűncselekmény nyolc évig terjedő vagy ennél...
A magánvádas eljárás speciális rendelkezései, különös tekintettel a rágalmazás és a becsületsértés deliktumaira
A legtipikusabb, kizárólag magánindítványra büntetendő bűncselekmények a könnyű testi sértés és a zaklatás mellett a rágalmazás, valamint a becsületsértés vétsége. Utóbbi két bűncselekmény nemcsak magánindítványra üldözendő, hanem a büntetőeljárás úgynevezett magánvádas eljárásban folyik. Mit is jelent ez a két fogalom? A magánindítvány a kialakult bírói gyakorlat szerint megfeleltethető magával a feljelentéssel, amely feljelentéssel a feljelentő (sértett) személy kifejezetten kívánja a feljelentett (vádlott) büntetőjogi...
Mit tegyen, ha körözik vagy elfogatóparancsot bocsátottak ki Önnel szemben?
Körözés elrendelésének, illetve európai- vagy nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának több oka is lehet. A leggyakoribb ok az, ha a terhelt szökésben van, illetve elrejtőzött, akár a nyomozati szakban, akár a tárgyalási szakban, vagy ha a terhelt a jogerős szabadságvesztés büntetését időben nem kezdte meg kitölteni, azaz nem jelentkezett az adott határnapon az adott büntetés-végrehajtási intézet előtt „bevonulásra”.
Hangsúlyosan tanácsoljuk, hogy azonnal hatalmazzon...
A magyar büntetőeljárás felépítése dióhéjban
A magyar büntetőeljárás célja, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása tisztességes, törvényes és hatékony módon történjen. A büntetőeljárás három fő szakra tagolódik: a nyomozati szakra, a bírósági eljárásra, azaz a tárgyalási szakra és a végrehajtási szakaszra. Határozott álláspontunk szerint a büntetőeljárás bármely szakában a terhelt vagy a sértett kizárólag védővel, sértetti jogi képviselővel tudja hatékonyan érvényesíteni jogait, teljesíteni törvényi kötelezettségeit. A nyomozási szakban...
A büntetőeljárási polgári jogi igény lényege és szabályai
A büntetőeljárási polgári jogi igény lehetőséget ad arra, hogy a sértett az őt ért vagyoni kár iránti igényét – vagy személyiségi jogi jogsérelem esetén sérelemdíj iránti igényét – a büntetőeljárás keretében érvényesítse, külön polgári peres eljárás megindítása nélkül. Az igény érvényesítésének feltétele, hogy a követelés közvetlenül a bűncselekményből eredjen. Példának okáért, a sértett kérheti a büntetőbíróságtól, hogy a vádlottat kártérítés jogcímen...
Mit is jelent pótmagánvádlónak lenni?
A pótmagánvád jogintézménye a büntetőeljárási törvényben biztosít lehetőséget arra, hogy a sértett – az ügyész passzivitása esetén – maga vigye bíróság elé a saját büntetőügyét. Ez kivételes jogosultság, amely az ügyészi vádemelés hiányában a magánszemélyt ruházza fel vádlói szereppel. Azaz, pótmagánvádas eljárásban a sértett a vádhatóság pozíciójába helyezkedik, a sértettnek kell képviselnie a vádat, a sértettnek kell – pótmagánvád-indítvánnyal – vádat...
Miért nem tanácsos ügyvéd nélkül, önállóan feljelentést tennie a sértettnek?
Természetes személy sértett esetében – amikor bűncselekmény áldozatává válik valaki – első pillantásra magától értetődőnek tűnhet, hogy az érintett saját maga tegyen feljelentést a hatóságnál. Mégis, jogi szempontból számos ok indokolja, hogy már a feljelentés megtétele előtt ügyvédhez forduljunk, illetve feljelentést sértetti jogi képviselő útján tegyünk. Elsősorban, egy ügyvéd segít abban, hogy a feljelentés jogilag megalapozott, pontosan megfogalmazott és megfelelő büntető...