2026. január 1. napjától lép életbe a Be. azon módosítása, amely lehetővé teszi, hogy bárki online jelen lehessen a bírósági tárgyalásokon.
Régóta igény mutatkozott arra, hogy a kiemelt érdeklődést élvező büntetőeljárásokban a tárgyalások élő online közvetítése megoldásra találjon Magyarországon.
Az online jelenlét pontosan azt jelenti, hogy a tárgyalásra becsatlakozott hallgatóság a tárgyaláson történteket mindvégig nyomon követheti (streaming).
A törvény ugyanakkor rögzíti, hogy az online jelenlét csak abban az esetben lesz biztosított, ha az ahhoz szükséges technikai feltételek (az adott bíróságon) fennállnak.
Fontos tudni azt is, hogy egy tárgyaláson egyszerre legfeljebb 100 érdeklődő lehet jelen online.
Előzetes regisztráció is kötelező lesz, a regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.
Az online hallgató a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja.
Tekintettel az előbbi bekezdésben írt tilalomra, a jogalkotó 2026. január 1. napjával a Btk-t is módosítja, így három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki a személyes adattal visszaélés bűncselekményét a bírósági eljárási cselekményről – a helyszínen vagy a tárgyalás online nyilvánosságáról szóló jogszabály megsértésével – jogosulatlanul készített kép- vagy hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel követi el.
A hallgatóság az online jelenléttől csak rendkívül szűk és indokolt esetekben lesz elzárható, így nem lesz helye az online jelenlétnek, ha a büntetőeljárás – példának okáért – nemi élet szabadsága vagy nem erkölcs elleni, gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmény miatt van folyamatban, ha különleges bánásmódot igénylő személy kímélete vagy védelme érdekében ez szükséges, ha a közvetítés más büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti.
Az új jogintézmény megalkotása mindenképpen üdvözlendő, hiszen korábban többször előfordult, hogy a tárgyalóterem befogadóképessége nem tette lehetővé, hogy a teljes hallgatóság személyesen jelen lehessen bizonyos tárgyalásokon.
Ugyanakkor sokszor tapasztaltuk, hogy főként a vidéki bíróságok számára már az is nehézségbe ütközik, hogy a tartósan külföldön tartózkodó peres feleket vagy vádlottakat online hallgassák meg vagy hallgassák ki, így az új jogintézmény majdani alkalmazását jelenleg fenntartásokkal kell kezelni.
Azt is kérdések sora övezi, hogy vajon a tárgyaló bíróság hogyan és mi alapján fogja megítélni, hogy adott tárgyalásról vagy adott büntetőeljárásból ki kell zárni a hallgatóságot a büntetőeljárás eredményességének megóvása vagy a bizonyítási eljárás veszélyeztetésének elkerülése érdekében.
Azt is biztosra vesszük, hogy az online jelenlét biztosításával adott személyek vissza fognak élni, így nincs kizárva, hogy ezzel szemben a Btk. új bűncselekmények megalkotásával kíván majd fellépni.
Összességében viszont mindenképpen szükséges és indokolt volt az online tárgyalási jelenlét életre hívása.