A pótmagánvád jogintézménye a büntetőeljárási törvényben biztosít lehetőséget arra, hogy a sértett – az ügyész passzivitása esetén – maga vigye bíróság elé a saját büntetőügyét. Ez kivételes jogosultság, amely az ügyészi vádemelés hiányában a magánszemélyt ruházza fel vádlói szereppel.
Azaz, pótmagánvádas eljárásban a sértett a vádhatóság pozíciójába helyezkedik, a sértettnek kell képviselnie a vádat, a sértettnek kell – pótmagánvád-indítvánnyal – vádat emelnie az elkövetővel szemben.
Pótmagánvádas eljárásban kötelező a jogi képviselet, így a sértettnek ügyvédet kell meghatalmaznia.
A pótmagánvádlóként való fellépés legtipikusabb és leggyakoribb előfeltétele az, hogy a Nyomozó Hatóság a büntetőeljárást megszüntesse határozatával (illetve a feljelentést elutasítsa), majd a megszüntető határozattal szemben előterjesztett sértetti panasz folytán megindult jogorvoslati eljárásban az Ügyészség a Nyomozó Hatóság határozatát helybenhagyja.
Példával élve: a sértett feljelentést terjeszt elő azért, mert sérelmére az elkövető csalás bűntettét követte el. A nyomozás megindul, ugyanakkor a Nyomozó Hatóság a vizsgálatát követően arra a megállapításra jut, hogy a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, ezért a büntetőeljárást megszünteti. Erről a Nyomozó Hatóság határozatot hoz.
A határozat szabályszerű kézbesítését követően a sértettnek joga van ahhoz, hogy a sérelmesnek tartott határozattal szemben – jogi indokolással ellátott – panaszt terjesszen elő 8 napon belül. A panaszt és a Nyomozó Hatóság határozatában foglaltakat, illetve magát a nyomozás során keletkezett iratanyagot (bizonyítékot) az Ügyészség felülvizsgálja.
Amennyiben az Ügyészség arra a meggyőződésre jut, hogy a Nyomozó Hatóság határozata helyes, mivel az betartotta az eljárásjogi szabályokat, a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezte, majd ezt követően alappal jutott a büntetőeljárás megszüntetésére, az Ügyészség a Nyomozó Hatóság határozatát határozatával helybenhagyja.
Az Ügyészség határozatának szabályszerű kézbesítését követően a sértettnek 60 napon belül pótmagánvádas eljárás megindításához van joga.
Fenti határidők jogvesztő határidők, azok be nem tartása esetén a sértett igénye elenyészik, ugyanazon történeti tényállás alapján újabb büntetőeljárást megindítani ugyanazon elkövetővel szemben nem lehet.
Ki kell emelni, hogy pótmagánvádas eljárásnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény rendelkezik természetes- vagy jogi személy sértettel (van olyan bűncselekmény, aminek sértettje pl. a Magyar Állam, tehát fogalmilag nem minden bűncselekménynek van természetes személy sértettje).
A pótmagánvádas eljárást már maga a bíróság fogja tárgyalni.
A pótmagánvádló eljárása csak akkor indulhat meg, ha a pótmagánvád-indítványt a bíróság érdemben befogadja, azaz az megfelel a törvényi formai- és tartalmi követelményeknek.
A pótmagánvád jogintézménye összefoglalóan a sértett jogérvényesítését erősíti, mivel így az elkövető nem minden esetben kerülheti el a büntetőjogi felelősségre vonást csupán azért, mert a Nyomozó Hatóság és az Ügyészség döntéseikkel más álláspontja helyezkedtek mint a sértett.
A pótmagánvád ugyanakkor komoly jogi felelősséggel is jár, hiszen megalapozatlan vád (az eljárás megszüntetése vagy felmentő ítélet meghozatala) esetén a sértett köteles megtéríteni főként a vádlott védelmével felmerülő költségeket, amely költségek meghatalmazott védő esetén számottevőek is lehetnek.