A poligráfos hazugságvizsgálat – más néven műszeres vallomásellenőrzés – olyan módszer, amely a vizsgált személy élettani reakcióinak (pl. légzésszám, pulzusszám, vérnyomás, bőrellenállás stb.) megfigyelésén keresztül próbál következtetni az adott személy valóságot fedő vagy valótlan tényállításaira. E vizsgálati módszer elméleti célja a megtévesztésre utaló reakciók azonosítása, azonban jogi alkalmazhatósága szűk körű és erősen korlátozott a magyar büntetőeljárás rendszerében.
A Be. nem nevesíti a poligráfos vizsgálatot önálló bizonyítási eszközként, ennek ellenére a törvény 167. §-a értelmében a bizonyítás során bármely – a törvény rendelkezéseivel összeegyeztethető – bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a (valósághű) tényállás tisztázására. Ez alapján a szabály alapján a poligráfos vizsgálat elvégezhető, de kizárólag az érintett személy önkéntes és dokumentált hozzájárulásával.
A poligráfos teszt eredménye tehát nem minősül önállóan nevesített bizonyítéknak, és a bírósági gyakorlat szerint kizárólag más bizonyítékokkal összhangban, az ügy egészének kontextusában értékelhető (adott esetben a terhelt javára, adott esetben a terhelt hátrányára). A bírói döntéshozatalban a poligráf eredménye legfeljebb támogató vagy orientáló szerepet tölthet be, de a bűnösség vagy ártatlanság megállapítására önmagában nem alkalmas.
Fontos hangsúlyozni, hogy 18. életévét betöltött (kiskorú) személlyel szemben nincs helye hazugságvizsgálatnak, továbbá a vizsgálat alanya nemcsak a terhelt lehet, hanem tanú is.
Fontos azt is hangsúlyozni, hogy hazugságvizsgálatot a bíróság nem rendelhet el, azaz vádemelést követően, tárgyalási szakban hivatalból nincs helye a vizsgálatnak – erre a törvény nem ad engedélyt.
Azt is tudni kell, hogy a Nyomozó Hatóság által kirendelt szaktanácsadó – általában a Nyomozó Hatóság instrukciói alapján – állítja össze azt a kérdéssort, amely kérdéssort a vizsgálat alanya részére feltesznek – ezt a kérdéssort előzetesen a védő nem ismerheti meg, azaz véleményezési jogköre nincs.
Dr. Szabó Zsolt Tibor PhD ügyvéd a hatóság által elrendelt vagy elrendelendő hazugságvizsgálathoz való hozzájárulás megadását az alábbiak miatt nem tanácsolja.
A kérdéssor összeállítására a védelemnek egyáltalán nincs ráhatása, a kérdéssort előzetesen a védelem nem véleményezheti, észrevételezheti – ez azért jelent problémát, mert természetesen lehetséges olyan kérdéssor összeállítása, amely adott esetben akkor sem a terhelt számára kedvező eredménnyel zárul, ha alapvetően a terhelt igazat mond.
Nincs kizárva az sem, hogy a kirendelt szaktanácsadó nem a büntetőeljárás főkérdései tárgyában állítja össze a kérdéssort, azaz, a szaktanácsadói vélemény nem fog relevanciával bírni annak ellenére, hogy a vallomásellenőrzés a terheltet igazolja.
Olyan esettel is találkoztunk már, amikor a terhelt kizárólag az igazat mondta el, nem próbálta meg megtéveszteni a műszert (ez szinte nem is lehetséges), ugyanakkor a vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy eredményt megállapítani nem lehetett különböző mondvacsinált okok miatt.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda hosszú ideje együtt dolgozik egy igazságügyi szaktanácsadóval, aki a vizsgálatot mind a nyomozati szakban, mind pedig a tárgyalási szakban – megbízásunk alapján – képes és kész elvégezni.
A szaktanácsadó kizárólag olyan kérdéssort állít össze, amit előzetesen a védelem jóváhagyott.
A szaktanácsadói véleményt (poligráfos hazugságvizsgálat eredményét) csak abban az esetben használjuk fel a büntetőeljárásban, ha az Ügyfelünket igazolja. Kedvező vélemény mindig erősíti Ügyfelünk szavahihetőségét.
Saját szaktanácsadónkkal az a törvényi akadály is kiküszöbölhető, amely szerint vádemelést követően hivatalból már nincs helye műszeres vallomásellenőrzés elrendelésének.