Természetes személy sértett esetében – amikor bűncselekmény áldozatává válik valaki – első pillantásra magától értetődőnek tűnhet, hogy az érintett saját maga tegyen feljelentést a hatóságnál. Mégis, jogi szempontból számos ok indokolja, hogy már a feljelentés megtétele előtt ügyvédhez forduljunk, illetve feljelentést sértetti jogi képviselő útján tegyünk.
Elsősorban, egy ügyvéd segít abban, hogy a feljelentés jogilag megalapozott, pontosan megfogalmazott és megfelelő büntető anyagi jogi minősítésű legyen. A nem megfelelő vagy hiányos feljelentés a feljelentés elutasításához vagy a büntetőeljárás megszüntetéséhez vezethet. A sértetti jogi képviselő továbbá abban is támogatást nyújt, hogy minden szükséges bizonyítási eszközből származó bizonyíték rendelkezésre álljon, amely bizonyítékok szintén a feljelentésben foglalt történeti tényállást igazolják, azaz a gyanút a megalapozott gyanú szintjére emelik (megalapozott gyanú nélkül büntetőeljárást folytatni nem lehet).
Az ügyvéd jelenléte lehetőséget teremt arra is, hogy a sértett tudatosan éljen a büntetőeljárásban őt megillető jogokkal. A Be. ugyanis különösen a sértett részvételére, indítványtételi- és jogorvoslati lehetőségeire, valamint az őt érintő körben iratmegismerésére biztosít teret, mely sértetti jogokat sokszor csak sértetti jogi képviselővel lehet érdemben maximálisan érvényesíteni.
A sértett érzelmi érintettsége csökkentheti az objektív megítélés képességét. A sértetti jogi képviselő mint úgymond kívülálló büntetőeljárásban résztvevő fél segít abban, hogy az eljárás ne szenvedjen kárt az érzelmi túlfűtöttség vagy a téves és elhamarkodott következtetések miatt.
A gyakorlatból látni kell azt is, hogy sok-sok esetben a személyesen eljáró sértettet a Nyomozó Hatóság különböző ürüggyel más hatóságokhoz irányítja, hivatkozva arra, hogy “ez nem büntetőjogi kategória” – holott a sértettel történtek nagyon is büntetőjogi kategóriát képeznek.
Sok-sok esetben a Nyomozó Hatóság még jegyzőkönyvet sem vesz fel a sértett által elmondottakról – miközben a jegyzőkönyv felvétele törvényi kötelezettsége lenne a Hatóság tagjának, képviselőjének.
Fontos megjegyezni, hogy feljelentést szóban és írásban is lehet tenni, bármely szerv vagy hatóság előtt – a szóban előterjesztett feljelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, azzal pedig érdemben foglalkozni kell (amennyiben a Nyomozó Hatóság a feljelentést tenni kívánó sértettet elzavarja, azzal a hatóság képviselője szolgálati bűncselekményt követ el).
Sértetti jogi képviselő nélkül eljáró sértett büntetőügyében a Nyomozó Hatóság számtalanszor dönt úgy, hogy a feljelentés elutasításának van helye vagy a büntetőeljárást meg kell szüntetni olyan okokra és jogcímekre hivatkozva, amik nem mindig fedik a valóságot – arról nem is beszélve, hogy gyakran előfordul a látszatnyomozás jelensége.
A sértettek rendkívül ritkán kapnak megfelelő és korrekt tájékoztatást arról, hogy hogyan és miként terjeszhetik elő szabályszerűen polgári jogi igényüket, mi az a pótmagánvádas eljárás, mikor lehet fellépnie a sértettnek pótmagánvádlóként, milyen indokolás alapján lehet távoltartás elrendelésére irányuló indítványt előterjeszteni, valamint miért érdemes zár alá vételt kérni a nyomozási bírótól.
Ezek a jogintézmények mind-mind a sértett érdekérvényesítését, illetve védelmét szolgálják, de jogi képviselő nélkül, kellő felvilágosítás hiányában a laikus sértett egyedül legfeljebb kevésbé eredménytelen fog tudni fellépni a Nyomozó Hatóság előtt.
Arról nem is beszélve, hogy feljelentés elutasítása vagy a büntetőeljárás megszüntetése után a hatékony és eredményre vezető panaszt vagy felülbírálati indítványt a sértett jogi képviselő nélkül elkészíteni bizonyosan nem fogja tudni.