Örök dilemma, hogy miként kommunikáljuk megfelelően azt a párunkkal, hogy házassági vagyonjogi szerződést kívánunk kötni. Magyarországon ez a szerződés még mindig inkább a tabu kategóriájába tartozik, mivel jelentős bizalmi viszony kell ahhoz, hogy erről egyáltalán az említés szintjén beszélni lehessen. Azonban megfelelő – akár ügyvéd általi – előkészítést követően tudatosítani lehet azt a másik félben, hogy a házassági szerződés nem pusztán arra jó, hogy a tehetősebb fél érdekeit szolgálja a házasság fennállása, illetve esetlegesen annak felbontásakor, hanem hogy ennél valójában lényegesen többről van szó.
Házassági vagyonjogi szerződéssel a felek alapvetően hosszabb időre határozzák meg vagyoni viszonyaikat. Tekintettel arra, hogy a magyar vagyonjogi rendszer igen csak bonyolult, formakényszer érvényesül azért, hogy a házasulók vagy házastársak lehetőség szerint megfelelő tájékoztatás mellett kössék meg a szerződést, mivel még ha nem is lesznek egymással szembenálló felek, érdekeik mégis különbözőek lehetnek.
Ügyvéd előtti szerződéskötés esetén ugyanis fokozottan elvárható az, hogy a feleknek – akár külön-külön – az ügyvéd megfelelő tájékoztatást adjon, különös tekintettel arra, hogy az ügyfél által választott vagyonjogi rendszerből a házasulók vagy házastársak miképp fognak gyarapodni vagy éppen milyen kockázatnak lesznek kitéve.
Fontos tisztázni, hogy nem csupán a házasságkötés előtt, hanem a házasság fennállása alatt is meg lehet kötni a jövőre nézve a vagyoni viszonyok rendezése céljából.
Hangsúlyozandó, hogy a pusztán két tanúval ellátott okirat nem hoz létre érvényes házassági vagyonjogi szerződést, a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez ugyanis az kell, hogy azt közjegyzői okiratba, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a felek.
Célját tekintve irányulhat a – a köznyelvben jól ismert – vagyon biztosítására, továbbá arra, hogy válás esetén a házastársak elkerüljék azt a költséges és hosszadalmas jogi procedúrát, amelynek a végén általában egyik fél sem örül feltétlenül, mivel – házassági vagyonjogi szerződés hiányában – bíróság előtti peres eljárásban évekre visszamenőleg – a vagyonelemek vegyülése folytán – szinte kizárt, hogy mindkét fél eredményesen bizonyítani tudja azt, hogy az általa megjelölt valamennyi vagyonelem (pl. megtakarítás, üzletrész, ingatlanban fennálló tulajdoni részesedés) nem része a házastársi közös vagyonnak, hanem az az ő saját ú.n. különvagyona.