A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekben (például védelembe vétel, nevelésbe vétel) a – gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes – Gyámhatóság jár el. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt. A szülőt a Gyámhatóság idézi a tárgyalásra, azaz megjelenési kötelezettség van, így ha a szülő az idézésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor főszabály szerint rendbírsággal sújtható.
Gyermekvédelmi ügyekben a szülőt együttműködési kötelezettség terheli, mivel e körben elsődlegesen az ő felelőssége, hogy milyen intézkedésekkel tudja gyermeke törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését elősegíteni.
A hatósági intézkedések közül a leggyakrabban úgynevezett védelembe vételi eljárás kapcsán keresi meg a Gyámhatóság a szülőt. A védelembe vétel a legenyhébb beavatkozás egy adott család életébe, amely nem érinti a gyermek helyzetét – azaz továbbra is családjában maradhat -, továbbá nem érinti a szülő szülői felügyeleti jogát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülőnek ne kellene érdemben felkészülnie és közreműködnie az eljárásban. Amennyiben ugyanis a szülő nem tudja igazolni, hogy a gyermeke testi, szellemi, erkölcsi, érzelmi fejlődését megfelelően biztosítja, úgy a szülőt különböző kötelezettségeknek vethetik alá, mint például, hogy forduljon pszichológushoz, tartson rendszeresen kapcsolatot a családsegítővel, vagy éppen tartson be bizonyos magatartási szabályokat.
A védelembe vételt meghatározott időnként felülvizsgálják. Amennyiben annak oka nem szűnik meg, akkor indokolt esetben sor kerülhet a gyermek, illetve család életében egy komolyabb beavatkozásra, amikor is – rendszerint hosszabb időre – kiemelik a gyermeket a családjából. Ezzel az úgynevezett nevelésbe vétellel a gyermek számára (új) otthont teremt a Gyámhatóság, ekkor tehát a gyermek kikerül a családból, a szülőnek a jogai pedig erőteljes korlátozások alá esik.
A fenti két részletesen ismertetett intézkedést nem szabad összekeverni az átmeneti jellegű – mégis rendkívül súlyos – intézkedéssel, az úgynevezett ideiglenes hatályú elhelyezéssel. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek súlyosan veszélyeztett, és elhelyezéséről haladéktalanul, azonnal gondoskodni kell. Ilyen veszélyeztetésnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A Gyámhatóság ekkor előzetesen végrehajtható határozatával a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről dönt, amely döntés lényege, hogy a kiskorú gyermeket elméletben 30 napra, a gyakorlatban azonban hosszabb időre kiemelnek a családból. Amennyiben lehetséges, úgy a gyermek a másik szülőnél, vagy más hozzátartozónál kerül elhelyezésre, amennyiben viszont családi, rokoni körben nem helyezhető el, úgy a gyermek nevelőszülőhöz, legrosszabb esetben pedig gyermekotthonban kerül elhelyezésre.
Fontos látni, hogy a hazai (pláne a nemzetközi és uniós) gyermekvédelmi szabályozás rendkívül szerteágazó, és sokszor még a családjogban kevésbé jártas ügyvédek számára is nehezen értelmezhetőek bizonyos normák. Tapasztalataink alapján ezekben a hatósági eljárásokban a szülő sokszor „elveszik” a szakemberek és a közigazgatási eljárás sűrűjében. Mindenképpen érdemes az idézés kézhezvételét követően – családjogban kifejezetten jártas – ügyvédhez fordulni, aki a tárgyalást megelőzően részletesen megismeri a pontos történeti tényállást, feldolgozza a Gyámhatóságnál lévő iratokat és így felkészülten tud a szülővel a tárgyaláson megjelenni és érdemi nyilatkozatokat tenni annak érdekében, hogy a gyermek továbbra is a saját családjában nevelkedhessék.
Kiemeljük, hogy a Gyámhatóság határozatával szemben szinte kizárólag közigazgatási peres eljárásnak van helye, jogvesztő és szűkös határidő mellett kell általában 30 napon belül keresetlevelet előterjeszteni az illetékes Törvényszéken. A Törvényszék döntése Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban támadható.
Végül arról is szólnunk kell, hogy adott esetben hivatalból – többnyire – kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indulhat meg, továbbá a Gyámhatóság, vagy a Gyámhatóság felhívására például a szülő a másik szülővel szemben megindíthatja a polgári peres eljárást a szülői felügyelet megváltoztatása iránt.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda mindenképpen azt tanácsolja, hogy gyámhatósági eljárásban haladéktalanul vegye igénybe ügyvéd segítségét.
Keresse Irodánkat bizalommal!