A magyar büntetőeljárás célja, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása tisztességes, törvényes és hatékony módon történjen. A büntetőeljárás három fő szakra tagolódik: a nyomozati szakra, a bírósági eljárásra, azaz a tárgyalási szakra és a végrehajtási szakaszra.
Határozott álláspontunk szerint a büntetőeljárás bármely szakában a terhelt vagy a sértett kizárólag védővel, sértetti jogi képviselővel tudja hatékonyan érvényesíteni jogait, teljesíteni törvényi kötelezettségeit.
A nyomozási szakban a nyomozó hatóság és az ügyészség vizsgálja, történt-e bűncselekmény, pontosan milyen bűncselekmény, azt ki követte el, és elegendő-e a bizonyíték a vádemeléshez. E szakasz végén az ügyész dönthet vádemelésről, az eljárás megszüntetéséről vagy más törvényi intézkedésről (pl. elterelés alkalmazásáról).
Nyomozati szakban a védelemnek arra kell törekednie, hogy a gyanúsítottal szemben folyó büntetőeljárást vádemelés nélkül megszüntessék, valamint büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül az Ügyészség olyan intézkedés alkalmazásáról döntsön, ami Ügyfelünkre nézve a legkedvezőbb (ilyen például a feltételes ügyészi felfüggesztés, régi nevén vádhalasztás).
A védő a nyomozati szakban bizonyítási indítványokat terjeszt elő, magánszakértő bevonásáról gondoskodik, minden eljárási cselekményen, amin jelen lehet, jelen van, az Ügyfele védekezését már a nyomozati szakban felépíti, illetve előkészíti felkészülve arra, hogy a nyomozás nem fog megszűnni vádemelés nélkül.
Irodánk politikája szerint a nyomozati szak igényli a legaktívabb védői munkát, a nyomozati szakban készítjük elő a bíróság előtti védekezésünket, a nyomozati szakban ágyazunk meg jogi érveléseinknek.
A bírósági szakasz célja védőként a büntetőjogi felelősség megállapításának elkerülése, azaz felmentő ítélet meghozatalának elérése, vagy, amennyiben a marasztaló ítélet meghozatala elkerülhetetlen, úgy az Ügyfelünkkel szembeni minél enyhébb büntetés vagy intézkedés kiszabatása. Mindig arra törekszünk, hogy a tárgyaló bíróság ne szabjon ki a vádlottal szemben letöltendő szabadásgvesztés büntetést, illetve vagyonelkobzás elrendelésére irányuló vádhatósági indítvány esetén a bíróság mellőzze a vagyonelkobzást.
Az elsőfokú ítélettel szemben benyújtott fellebbezés elbírálása iránti fellebbezési eljárásban a védelem még mindig elérheti, hogy az első fokú ítéletet a vádlott javára változtassák meg, vagy úgy, hogy felmentés szülessen, vagy pedig úgy, hogy a kiszabott büntetési nemnél enyhébb büntetési nemre ítélje a másodfokú bíróság a terheltet.
Több Ügyfelünktől akkor kaptunk már megbízást védelem ellátására, amikor már rendelkezésre állt egy első fokú marasztaló ítélet. Az esetek nagy többségében a másodfokú eljárásban sikerült olyan eredményt elérnünk, ami sokkalta kedvezőbb volt mint az első fokú ítéletben megállapított szankció.
Kivételesen rendkívüli jogorvoslati eljárásokkal is élhet a terhelt – ilyen a perújítás, illetve a felülvizsgálat. A Kúria előtti rendkívüli jogorvoslati eljárásban a védő kötelező. Ezek a beadványok olyan magas szintű szakértelmet, tárgyi tudást követelnek meg, amivel csak egy felkészült védő rendelkezik.
A végrehajtási szakaszban a jogerős ítéletben kiszabott büntetést vagy intézkedést hajtják végre.
A védőnek a végrehajtási szakaszban két főbb feladata van.
Egyrészt, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az elítélt a büntetés-végrehajtási körülményekhez képest a legkedvezőbb feltételek mellett töltse ki szabadságvesztés büntetését.
Másrészt, a büntetés-végrehajtási bíró előtt eljárásban a védőnek el kell érnie, hogy az elítélt – amennyiben abból nincs kizárva – megkapja a feltételes szabadulás kedvezményét, továbbá – amennyiben abból nincs kizárva – elérje, hogy a terhelt részesüljön a reintegrációs őrizetből fakadó kedvezményekben.
Fontos tudni, hogy a feltételes szabadulás kedvezménye nem alanyi jog, az nem jár az elítéletnek automatikusan.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda évek óta látja el terheltek védelmét a nyomozati szaktól kezdve egészen a jogerős büntetés kitöltéséig.