A legtipikusabb, kizárólag magánindítványra büntetendő bűncselekmények a könnyű testi sértés és a zaklatás mellett a rágalmazás, valamint a becsületsértés vétsége.
Utóbbi két bűncselekmény nemcsak magánindítványra üldözendő, hanem a büntetőeljárás úgynevezett magánvádas eljárásban folyik.
Mit is jelent ez a két fogalom?
A magánindítvány a kialakult bírói gyakorlat szerint megfeleltethető magával a feljelentéssel, amely feljelentéssel a feljelentő (sértett) személy kifejezetten kívánja a feljelentett (vádlott) büntetőjogi felelősségre vonását.
A magánvádas eljárásban a feljelentő (sértett), illetve annak jogi képviselője belehelyezkedik az ügyészség (vádhatóság) helyzetébe, azaz magánvádas eljárásban a vádhatóság maga a sértett, valamint annak képviselője lesz.
További speciális sajátossága ezeknek az eljárásoknak, hogy a feljelentőnek (sértettnek) a feljelentését a bűncselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül kell megtennie. Ez egy jogvesztő határidő, így, ha a feljelentő (sértett) elmulasztja ezt a határidőt, büntetőjogi felelősségre vonási igénye elenyészik.
Magánvádas eljárásban a feljelentést közvetlenül az illetékes bíróságon kell megtenni, a büntetőeljárásban kizárólag akkor történik nyomozás, ha a bíróság nyomozás lefolytatására utasítja a nyomozó hatóságot (indokolt és kivételes esetben). Valójában a feljelentő (sértett) feladata és érdeke is az, hogy a feljelentéssel egyidejűleg minden bizonyítási eszközt szintúgy előterjesszen, a bíróság részére átadjon.
Tudni kell azt is, hogy az eljárás egy személyes meghallgatással kezdődik. A személyes meghallgatás célja az, hogy a bíróság megpróbálja mintegy közvetítőként a feleket kibékíteni. Ha a személyes meghallgatáson a feljelentett (vádlott) bocsánatot kér a feljelentőtől (sértettől) és ha ezt a bocsánatot a feljelentő (sértett) elfogadja, a bíróság az eredményes békítésre figyelemmel a büntetőeljárást megszünteti.
A személyes meghallgatás eredménytelen befejezését követően helyezkedik csupán a feljelentő a sértett, míg a feljelentett személy a vádlott pozíciójába. Ezt megelőzően helyesen csak feljelentőről és feljelentettről beszélhetünk.
Szintén a magánvádas eljárás sajátossága, hogy a feljelentett személy élhet a viszonvád lehetőségével. Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén a vádlott a magánvádló ellen vádat emelhet. Példának okáért, ha térben és időben a felek kölcsönösen elkövetik egymás sérelmére a könnyű testi sértés bűncselekményét, az egyik sértett feljelentését követően a másik sértett szintén feljelentéssel (viszonváddal) élhet, hiszen a könnyű testi sértésnek mindketten az elkövetői is és sértettjei is.
Viszonvád előterjesztése után a feljelentő (sértett) már feljelentettnek (vádlottnak) is minősül, de ugyanez igaz fordítva is: a feljelentett (vádlott) a viszonvád előterjesztése után szintén feljelentő (sértett) személy lesz.
Az magánvádas eljárásokban a feljelentő (sértett) illeték megfizetésére köteles, ami jelenleg 10.000,- forint.
Amennyiben a bíróság felmenti a vádlottat, úgy a vádlott meghatalmazott védőjének megbízási díját a sértettnek meg kell térítenie, ha van erre irányuló indítvány.
Figyelemmel arra, hogy a feljelentés elkészítése is különleges jogi szaktudást feltételez, illetve figyelemmel arra is, hogy a sértettnek kell gyakorolnia a vádhatóság (ügyészség) törvényi jogait annak érdekében, hogy a feljelentett (vádlott) büntetőjogi felelősségét kimondják, mindenképpen azt javasoljuk, hogy NE ügyvéd nélkül járjon el, ha az Ön sérelmére elkövették a rágalmazás vagy a becsületsértés vétségét.
Keresse Irodánkat bizalommal!