Büntetőeljárásban a vádhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy az adott bűncselekményt a vádlott követte el.
Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséből vagy azzal összefüggésben bűnös vagyon keletkezett, a bíróságnak erre a bűnös vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelnie.
Szintén a vádhatóságnak kell azt bizonyítania fő szabály szerint, hogy a vádlott bűnös vagyonra tett szert és az is a bizonyítás tárgyát képezi, hogy ez a vagyon pontosan miben fejeződik ki és pontosan milyen értéket és mértéket képvisel az adott dolog.
A fenti általános szabályok ugyanakkor változnak, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el vagy a vádlott a bűnös vagyonhoz a bűnszervezetben való részvétele miatt jutott.
A Btk. pontosan azt mondja ki, hogy „az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett”, továbbá „az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amelyet a bűnszervezetben részvétel elkövetője a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan”.
A Btk. tehát előírja, hogy a bűnszervezeti elkövetésre tekintettel a fő szabály szerinti bizonyítási teher megfordul, ezáltal a vádlottnak kell azt bizonyítania, hogy a tulajdonába került vagyon (készpénz, számlapénz, üzletrész, ingatlan, ingóságok stb.) nem bűnös eredetű, az nem minősül bűnös vagyonnak, így azzal a vagyonnal szemben nincs helye vagyonelkobzásnak.
A jogalkotó megdönthető vélelmet állít fel arra is, hogy a bűnszervezet elkövetőjének az a vagyona, amit a büntetőeljárást megelőző 5 évben szerzett, szintén bűnös eredetű.
Ezek a szabályok 2026. január 2. napjával az alábbi szabállyal egészülnek ki:
„Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni, és vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűnszervezetben részt vevő személy elleni büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet más személy a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.”
Látható, hogy a megdönthető vélelmet a jogalkotó ki fogja terjeszteni arra a személyre is mint vagyoni érdekeltre, aki a vagyont a bűnszervezeti elkövetőtől szerezte a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben bármikor.
Ez a személy mint vagyoni érdekelt csak abban az esetben „menekülhet” a vagyonelkobzás alól vagy elől, ha bizonyítja, hogy a jövedelmi, vagyoni viszonyai lehetővé tették, hogy a nyomozó hatóság/vádhatóság által feltételezett bűnöst vagyont megszerezze.
Sok esetben az elkövetők a büntetőeljárás megindítását megelőzően vagy a büntetőeljárás hatálya alatt úgy próbálják menekíteni a bűnös vagyonukat, hogy a hozzátartozóiknak, barátaiknak juttatják az adott dolgot ajándékozás jogcímen vagy különböző fiktív jogügyletek útján.
Az új szabállyal a jogalkotó ennek kíván elébe menni és jóformán azt mondja ki, hogy a harmadik személy vagyoni érdekelt által megszerzett vagyon akkor nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha bizonyítja, hogy (1) az adott dolgot piaci alapon szerezte meg (nincs feltűnő értékaránytalanság és az ügylet visszterhes), a (2) dolgot valóban megszerezte (pl. azért, mert igazoltan kifizette a vételárat és az birtokba is vette, azt használja, hasznosítja), a (3) dolgot igazoltan volt miből megszereznie (azaz pl. a vételárat nem a bűnszervezeti elkövető biztosította, hanem a vagyoni érdekelt jövedelméből képes volt a dolog megszerzésére), továbbá álláspontunk szerint (4) a gyakorlat meg fogja követelni valamilyen szintig, hogy a harmadik személy vagyoni érdekelt bizonyítsa azt, hogy neki a bűnszervezeti elkövetőhöz köze nincs, illetve nem tudott arról, hogy az adott vagyonnak esetlegesen köze lehet bűncselekmény elkövetéséhez – utóbbi kitétel azért is fontos, nehogy a vagyonszerző bűnösségét pénzmosásban megállapítsák.
A fordított bizonyítási teher követelményeinek rendkívül nehéz megfelelni, eleget tenni, holott az eredményes bizonyításon szemmel latható, akár többszázmilliós értéket képviselő vagyonok sorsa is múlhat.
2026. január 2. napjától a kiterjesztett vagyonelkobzás szabályai miatt már az is könnyen büntetőeljárásban találhatja magát vagyoni érdekeltként, aki mindvégig jóhiszeműen járt el, és akinek tudomása sem volt az adott dolog esetleges bűnös eredetéről.
Ha ilyen helyzetbe kerül, mindenképpen forduljon ügyvédhez azonnal, keresse Irodánkat bizalommal!