A büntetőeljárási polgári jogi igény lehetőséget ad arra, hogy a sértett az őt ért vagyoni kár iránti igényét – vagy személyiségi jogi jogsérelem esetén sérelemdíj iránti igényét – a büntetőeljárás keretében érvényesítse, külön polgári peres eljárás megindítása nélkül.
Az igény érvényesítésének feltétele, hogy a követelés közvetlenül a bűncselekményből eredjen. Példának okáért, a sértett kérheti a büntetőbíróságtól, hogy a vádlottat kártérítés jogcímen kötelezze az őt – csalás elkövetése útján – ért kár megfizetésére.
A polgári jogi igény előnye, hogy illetékmentes, gyorsabb és egyszerűbb, mint egy külön peres eljárás megindítása. Hátránya ugyanakkor, hogy az elbírálására nem mindig kerül sor, illetve a büntetőbíróság a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítását helyezi előtérbe, nem pedig a sértett igényét. A bíróságnak ugyanis joga van ahhoz (sőt, adott esetben kötelessége), hogy az igény elbírálását egyéb törvényes útra utasítsa. Egyéb törvényes útra történő utasítás során lép életbe a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény.
Fontos tudni, hogy a polgári jogi igényt érdemes már a nyomozati szakban előterjeszteni. Bonyolultabb és körülményesebb – főként vagyon elleni vagy a gazdálkodás rendjét sértő – büntetőügyekben pontos és mindenre kiterjedő polgári jogi igényt előterjeszteni ügyvéd, sértetti jogi képviselő nélkül szinte lehetetlen feladat.
Azt is hangsúlyozni kell, hogy a sértett polgári jogi igényét az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen a Be. rendelkezései szerint először jelen lehetett – ez általában az előkészítő ülés szokott lenni.
A Be. most már szigorúan előírja, hogy a polgári jogi igény tekintetében alkalmazni kell a polgári perrendtartás vonatkozó szabályait is, ami a valóságban azt jelenti, hogy a sértettnek legkésőbb az előkészítő ülésen kvázi egy keresetlevelet kell előterjesztenie a büntetőbírósághoz.
Többek között a keresetlevélszerű polgári jogi igénynek magában kell foglalnia a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét, a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot, illetve az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket. Ezek nélkül az elemek nélkül a büntetőbíróság a polgári jogi igénnyel érdemben foglalkozni nem fog.
Végül szólni kell egy fontos szabályról is, amit sokszor szem elől tévesztenek.
A sértettnek joga van ahhoz, hogy a vádemelést megelőzően saját maga terjesszen elő – az Ügyészség útján – zár alá vétel elrendelésére irányuló indítványt a nyomozási bíróhoz.
A zár alá vételnek az egyik célja az, hogy a sértett polgári jogi igényének kielégítését ezzel a vagyonra rendelhető kényszerintézkedéssel biztosítsák akkor, amikor a sértett igénye kielégítésének alapját meghiúsítani törekszik az elkövető.
Eklatáns eset, amikor csalás elkövetésével a sértett tulajdonából az elkövető tulajdonába kerül az ingatlan, amely kicsalt ingatlant az elkövető jóhiszemű harmadik személyeknek eladásra kezd kínálni. Megakadályozván azt, hogy az ingatlant mint a sértett polgári jogi igényének kielégítési alapját az elkövető elidegenítse, az ingatlan zár alá vétele indítványozható (ezzel elidegenítési és terheli tilalom keletkezik az ingatlan felett).
Annak érdekében, hogy egy ilyen indítvány törvényi előfeltételei egyáltalán fennálljanak, a sértettnek már a feljelentés előterjesztésével egyidejűleg, legkésőbb az Ügyészség intézkedéséig a polgári perrendtartásszerű polgári jogi igényét is elő kell adnia, különben a nyomozási bíró az indítványt elutasítja.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda több olyan ügyben is eljárt a sértett képviseletében, ahol a vádemelés előtt a zár alá vétel elrendelésére irányuló indítvány eredményre vezetett, így Ügyfelünk polgári jogi igénye biztosítottá vált a büntetőeljárás egészére.