A büntetőeljárás a gyanúsított kihallgatásával indul meg, a gyanúsítotti kihallgatáson közlik a terhelttel, hogy a Nyomozó Hatóság pontosan milyen történeti tényállás alapján pontosan milyen büntető anyagi jogi rendelkezésre alapítottan pontosan milyen bűncselekmény(ek) elkövetésével gyanúsít valakit.
Fontos tudni, hogy a gyanúsítotti kihallgatást követően gyakorolható a terhelt és a védő számára az a büntetőeljárási törvényben deklarált jog, hogy az iratokat (így a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítási eszközöket) megismerjék. Azt is fontos tudni, hogy a Nyomozó Hatóságnak 2 év áll rendelkezésére a nyomozás lefolytatására, amely határidő egy ízben további 6 hónappal meghosszabbítható.
Ki kell emelnünk, hogy nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény gyanúja esetén mindig számolni kell azzal, hogy a gyanúsított 72 órás őrizetét elrendelhetik. Az őrizet elrendelése akkor sem áthidalható opció, ha a Nyomozó Hatóság meglátása szerint a történeti tényállás sajátossága és a gyanúsított személyi- és jövedelmi, vagyoni körülményei (előbbi esetben gondolunk itt az előéletére, lakhatására, úgymond fellelhetőségére, nemzetközi kapcsolataira, együttműködési hajlandóságára többek között) magában hordozzák a bűnismétlés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyét, nem utolsósorban pedig a szökés, elrejtőzés veszélyét.
Amennyiben bármelyik fent nevezett különös ok, akár egyidejűleg több különös ok detektálható, a 72 órás őrizet leteltét megelőzően az illetékes Ügyészség az illetékes nyomozási bíró előtt letartóztatás elrendelésére tehet indítványt, vagy a letartóztatásnál enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését (bűnügyi felügyelet [házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom a régi Be. szakzsargonjával élve], távoltartás) kérheti a Bíróságtól.
Összefoglalóan, a gyanúsításban rögzítettektől és a beszerzett bizonyítékoktól függően adott büntetőügyben számolni kell azzal, hogy a gyanúsított a gyanúsítás vele történő közlését követően leghamarabb csak 6-8-10-12 vagy akár 12 hónapot meghaladó időtartam elteltét követően védekezhet részben vagy egészben szabadlábon, nevezetesen akkor, amikor a nyomozási bíró megszünteti a letartóztatását – amely egyik cél eléréséhez igen komoly védői munkára van szükség.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda mindenképpen azt javasolja, hogy gyanúsítotti kihallgatásra soha ne menjen védő nélkül.
Amennyiben az adott gyanúsítottra, illetve magára a büntetőügyre nem jellemzőek fentiek, további két felmerülendő hiba kiküszöböléséhez javasoljuk védő meghatalmazását.
Habár a Nyomozó Hatóságnak kötelessége kioktatnia a gyanúsítottat jogairól és kötelezettségeiről, a figyelmeztetések szövegét, lényegét sok esetben a joghoz nem értő személyek nem értik, vagy csak részben értik.
Ebből kifolyólag, és a félelem, ijedtség miatt tesznek úgy vallomást, hogy azt később megbánják, vagy válaszolnak olyan keresztkérdésekre, amely keresztkérdések miatt jóformán saját magukra, esetleg hozzátartozójukra tesznek – akaratlanul – terhelő vallomást. A már egyszer megtett és jegyzőkönyvbe mondott vallomást utóbb „semmisként” kezelni szinte kizárt, innen pedig a védekezés majdani irányát már jóval nehezebb kijelölni.
Ismételten hivatkozunk arra, hogy az első gyanúsítotti kihallgatásnál még nem ismerjük, nem is ismerhetjük a nyomozás során beszerzett bizonyítékokat, nem tudjuk, hogy milyen adatok, információk vannak a Nyomozó Hatóság kezében, így úgymond látatlanban tapogatózunk.
Hangsúlyozzuk továbbá, hogy kizárólag egy jól felkészült és nagyobb tárgyi tudással rendelkező védő tudja, hogy milyen (bizonyítási) indítványokat kell már akkor ott előterjeszteni (pláne, ha kilátásba helyeződik a nyomatékos együttműködés, egyezségi eljárás), és kizárólag egy hathatós védő tud megfelelően koordinálni egy gyanúsítotti kihallgatást Ügyfele érdekében.
Említésre méltó végül az is, hogy nyomozástaktikai szempontokból az adott személyt első ízben tanúként kívánják kihallgatni szigorú igazmondási kötelezettség terhe mellett, majd a mindent a Nyomozó Hatóság elé táró tanúból utóbb gyanúsított lesz.
A Szabó és Szalai Ügyvédi Iroda mindenképpen azt tanácsolja tehát, hogy amint megkapta idézését tanúként, vagy gyanúsítottként – haladéktalanul vegye igénybe védő segítségét.
Keresse Irodánkat bizalommal!