Magyarországon 2011. január 1. napján vesztette hatályát a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény. A törvénynek az volt az egyik legfőbb célja, hogy meghatározza a megbízás alapján folytatott érdekérvényesítés szabályait, azaz, jogi környezetet teremtsen magának a lobbitevékenységnek. Az elmúlt bő tíz évben a tárgyban nem született új jogszabály.
E tény erejénél fogva, miszerint jelenleg nincs hatályban lévő lobbitörvény Magyarországon, a tanulmány első hipotézise, hogy törvényi szinten szabályozott rendszer, pontosan körülhatárolt, a lehető legprecízebben megfogalmazott terminus technicusok (pl. befolyásol) nélkül rendkívül nehéz megítélni az eljáró érdekérvényesítő természetes személy által kifejtett magatartás jogszerű vagy jogellenes, azaz, büntetőjogba ütköző voltát.
A tanulmány második hipotézise, hogy a jogalkotásban keletkezett és meglévő űrt betölteni törekszik a compliance (megfelelés, megfelelőség), és az ahhoz kapcsolódó whistleblowing (bejelentés, panaszbejelentés) jogintézményei.