„Hivatali” hálapénz

Kijelenthető, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépése óta a Kúria Bhar. III.396/2017. (EH 2018.13.) számú döntése volt az első olyan döntés, amelyben a legfőbb jogalkalmazó az (aktív) hivatali vesztegetés elkövetési magatartásához rendelt („befolyásolni törekszik”) célzatot vizsgálta. Az Elvi Határozat büntetlennek nyilvánítja az aktív oldalon álló személy olyan cselekményét, amelynek célja nem a hivatalos személy kötelességszegésének honorálása, ezáltal pedig a hálapénz fogalmához hasonlóan a Kúria végeredményben kimondta, hogy jogellenes befolyásolásra irányuló célzat bizonyítása hiányában az aktív oldali „hivatali hálapénz” nem eshet büntetőjogi tilalom hatálya alá.

Dr. Szabó Zsolt Tibor tanulmányában ismerteti és elemzi a döntés alapjául fekvő történeti tényállást, majd kifejti, hogy meggyőződése szerint miért nem szerencsés a hivatkozott célzat mint törvényi tényállási elem megléte.