A befolyás vásárlása bűntettének életre hívása nem borította fel számottevően a 2012 előtti dogmatikát, leszámítva azt, hogy a tényállás hatályba lépését követően a befolyással üzérkedő által átvert személy (befolyás vásárló) sértetti minősége ex lege ki van zárva. A „befolyásol” elkövetési magatartásnak nincs még kiforrott gyakorlata, ezért elsősorban, de nem kizárólag Dr. Szabó Zsolt Tibor tanulmányában arra keresi a választ, hogy hogyan minősülnek a következő magatartások:
- ad1. az üzér jogtalan előnyt kér, hivatkozva létező hivatali kapcsolatára, amit az ügyfél át is ad (tudatában annak, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni), az üzér az átadott jogtalan előnyt továbbadja;
- ad2. az üzér jogtalan előnyt kér, hivatkozva létező hivatali kapcsolatára, amit az ügyfél át is ad (tudatában annak, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni), az üzér azonban az átadott jogtalan előnyt megtartja;
- ad3. az üzér jogtalan előnyt kér, hivatkozva színlelt hivatali kapcsolatára, amit az ügyfél át is ad (tudatában annak, hogy hivatalos személyt fog megvesztegetni), azonban (értelemszerűen) az átadott jogtalan előnyt megtartja;
- ad4. a hivatalos személy jogtalan előnyt kér az ügyféltől, hivatkozva arra, hogy az ellene folyamatban lévő (kitalált) büntetőügyben (amiről nincs tudomása utóbbi személynek) számára kedvező intézkedéseket tesz, illetve az eljáróra hatni fog.